Sok minden van bennem… és most nem az ebédről beszélek. Megint össze-vissza cikáznak az agyamban a gondolatok, legszívesebben mindet leírnám, de csak a fontosabbakból szemezgetek.

1. 12 év német tanulás után most tudtam meg, hogy a szombat nem csak Samstag, hanem Sonnabend is lehet, a Január pedig Jänner is. Tök jó.

2. Igen, antiszociális lettem, de annyira, hogy még azt a két-három embert is elkerülném, akikkel nap-mint-nap kénytelen vagyok egy levegőt szívni. Egyedüllét, az kell nekem, akkor végre nem kell alkalmazkodnom, eltűrnöm és elvonulnom. „Saját lakást nekem! Pedig nem érdemlem!” - transzparens (majd csinálok egy ilyet, és becsörtetek vele anyáék szobájába)

3. Szerencsére még nem vagyok abban a korban, de a 20 év fölötti lányok előtt többféle út áll. És ha esetleg valaki nem szeretne családot alapítani, hanem még szórakozna vagy „karriert építene”, azt sem szabadna elítélni. A mai világ teljesen más, mint akár az 50 évvel ezelőtti. Szerintem nem meglepő, ha valaki még a húszas évei végén is élni akar, kevesebb felelősséggel. Hú, ha ezt most a nagymamám olvasná… :D Nekem mondjuk biztos lesznek majd gyerekeim, de csak azért, mert mindenki azt kérdezgeti, mikor jön már a kicsi, nem fogok nekiállni a gyerekgyártásnak. Sőt! Direkt provokálom őket, mert az olyan vicces, és rám vall.

4. Már megint sok pénzt költöttem. Talán nem lenne ekkora lelkiismeret-furdalásom, ha értelmes dolgokra ment volna el, és nem khm… iszogatásra. Csúnya Krisz, tanulj meg spórolni! De így nehéz, hogy a barátaimnak meg se kottyan, ha napi kétezret elisznak. Pff. Ettől függetlenül a tegnap este felejthetetlen volt.

5. Összemandarinoztam a mamám billentyűzetét. ^__^

6. Szar az msn-em. De ami a legdurvább: ez engem nem érdekel, mert már nem msn-ezek. Hogy miért? Tekintsünk vissza a kettes pontra. Na ezért.

7. Tegnap megint sikerült felhúznom magam egy olyan dolog miatt, ami tökre nem lényeges, illetve nekem az… Egyszerűen nem tudtam megszerezni a Gossip girl 14. részét. Ezt más biztos nem érti meg, de amikor nézek egy sorozatot, és sorban szedem a részeket, s egyet valahogy csak nem sikerül letölteni, az hihetetlen elkeseredettséggel és dühvel tölt el. Vagy talán ez egy jel, hogy ne csináljak tovább illegális dolgokat?! Ne engem ítéljen el a társadalom, amiért letöltök valamit a netről, hanem azt, aki feltette. Kikérem magamnak! Én csak egy ártatlan szörföző vagyok, aki él-hal a sorozatokért, és erre tessék, elhúzzák előttem a mézesmadzagot: naná, hogy ráharapok. :Đ

8. Böki a vállamat a karácsonyfa.

9. Mindjárt eljő a nap, amikor tudatosul bennem, hogy egy évvel közelebb kerülök a halálhoz. Nem lehetne, hogy visszatérjek az édes 16-os korba? Akkor minden olyan jó volt. Öreg vagyok. Hüpp.

10. A látszat gyakran csal. De az még furcsább, amikor egy hozzád közel álló emberről, akit már 10 éve ismersz, még mindig derülnek ki olyasmik, amikre sose számítanál. Ja, és a Gabinak ma van a szülinapja. Ő még nálam is idősebb, ez megnyugtató.

11. Lassan abba kéne hagynom ezt a bejegyzést, mert már így is irtó hosszú.

12. Legyen meg a bűvös tizenkettedik pont, és aztán elmegyek mellényt kötni. Jó vicc, azt se fogom befejezni. Soha. Különben jó magamon röhögni, milyen szánalmas vagyok. Vége. The end. Ende. Acaba.